Nálunk jó helyen jár!
Minderre megoldás a HŐSZIVATTYÚ!
Tudta-e Ön,hogy a talaj felső rétege majdnem 50 %-át elnyeli a ráeső napsugaraknak, és képes egész évben szinte állandó hőmérsékleten maradni földrajzi fekvés függvényében 7˙C és 18˙C között? Ebből következik hogy Földünk felső rétege óriási mennyiségű, számunkra hasznosítható energiát raktároz. Egy nagyon hatékony megoldás ennek az energiának a kinyerésére és hasznosítására a hőszivattyú.
A hőszivattyú egy környezetbarát energiatermelő berendezés, amely a környezetünkben(levegőben, talajban, vízben) lévő hőt összegyűjti, és azt fűtésre, hűtésre ill. használati meleg-víz előállítására használja fel.
A hőszivattyúk történelme
Az emberiség számára a hőszivattyú gondolata és elve már közel 200 éve ismert. Azonban a hőszivattyúk elterjedése csak az 1970-es években indult el a világ olajválságainak következtében. Az olajválság terelte a figyelmet az alternatív energiák felé, így kutatások kezdődtek azok felhasználásának céljából. Az energiaellátás biztonsága mellett a környezetvédelem, ezen belül is elsősorban a levegőszennyezés csökkentése is egyre hangsúlyosabbá vált. Amíg Európa a napenergia-hasznosításra koncentrált, addig az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban elindult a hőszivattyúipar fejlődése. Mindez az első olajválság idejére, 1973-ra tehető.
Később, már a 80-as évekbeli, második olajválság idején Európa is bekapcsolódott a hőszivattyúk fejlesztésébe kutatások révén. Skandináviában, Németországban és Franciaországban is fejlesztésekbe kezdenek.
Az Egyesült Államokban és Japánba a hőszivattyúk elterjedése könnyű volt, mivel az említett két országban a klimatizált épületek nagyon elterjedtek voltak. A klimatizációs fűtés és hűtés sokkal kedvezőbb terepet biztosított a hőszivattyúk bevezetésére. Európában azonban csak a kiemelt épületek és a luxus ingatlanok rendelkeztek klimatizációval ebben az időben. Általánosan a fosszilis energiahordozókat hasznosító berendezések biztosították a fűtést, így a hőszivattyúkat a már meglévő rendszerhez való illesztés igen nehézkes volt. Csak az új építésű ingatlanok esetében lehetett hőszivattyús rendszert alkalmazni, amelyeknél kimondottan a hőszivattyús épületgépészeti megoldásokat tervezték be. Az 1980-as években sok új hőszivattyúgyár jött létre, elsősorban állami támogatásoknak köszönhetően.
A válságot követően a stabilizálódó olaj ár és a viszonylag magasnak mondható hőszivattyú árak az iparág háttérbe szorulását okozták
Az egyre növekvő CO2 kibocsátás és a környezetvédelem felé fordulás előtérbe helyezi hőszivattyúk jelentőségét. Az újabb fellendülés eredményeképpen megjelennek az új generációs hőszivattyúk. Ezek a hőszivattyúk már a háztartásokban is, mint gazdaságos, energiatakarékos és környezetbarát fűtési, hűtési és melegvíz előállító berendezések működnek.
Magyarország minden természeti adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a hőszivattyúkat gazdaságosan lehessen üzemeltetni.
Mi is a hőszivattyú?
A hőszivattyú olyan berendezés, amely az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. A hőszivattyú mindig a környezete energiáját hasznosítja, lehet vele fűteni, hűteni és melegvizet előállítani. A hőszivattyú működése során a felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja át, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli. Legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítja a hőszivattyú. Elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítja.
A hőszivattyúk fajtái:
A hőszivattyúk előnyei:
Összefoglalva, a talaj, a víz és a levegős hőszivattyúk alkalmazásával jelentős mértékben függetlenedünk az energiaszolgáltatóktól, nem érinti háztartásunkat a gázár emelkedése, így a fűtési és légkondicionálással kapcsolatos költségeinkben megtakarítást érhetünk el, miközben nagymértékben hozzájárulunk környezetünk megóvásához, védelméhez.
Költségek:
A hőszivattyús berendezések telepítésének összköltségei családi házaknál 1.5 és 5 millió forint között mozoghatnak, azonban karbantartási költségük gyakorlatilag nulla. Átlagosan egy ilyen típusú beruházás megtérülése a jelenlegi árviszonyok között kb. 5 év. A hőszivattyús berendezések várható élettartama 25 év.
Beruházási költségeinket és ezzel annak megtérülés idejét is csökkenthetjük, amennyiben az aktuális pályázati támogatásban részt veszünk, pályázunk. Államilag vissza nem térítendő támogatás igénybe vehető.
Bővebb információk a jelenlegi pályázatokról, támogatásokról …